Orvosi műhibák
Mindenki számára ismeretes, hogy hazánk egészségügyi ellátórendszere nem működik hibátlanul, viszont a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy mikor és miként léphetnek fel az orvosi személyzet, illetve az intézmények okozta károk ellensúlyozása céljából.
Legfontosabb kártérítési tudnivalók
Milyen esetekben jogos igényünk?
Közel 20 féle esetkörbe sorolható azon helyzetek száma, amelynél jogosan élhet kárigényével, ezekbÅ‘l a leg jellemzÅ‘bbeket felsoroljuk, de kárigény felmérésünk során azonnal kiderül, hogy az Ön esete beletartozik-e a jogos kárigények körébe. Például jogos kárigények lehetnek:
-
A beteg tájékoztatáshoz való jogának megsértése esetén
-
A szakmai gondosság elmulasztása okán fellépÅ‘ szövÅ‘dmények esetén
-
Az orvosi titoktartás megszegése miatt keletkezett esetén
-
A kórházi eredetű fertÅ‘zések miatt fellépÅ‘ szövÅ‘dmények esetén
-
Idegen test testüregben hagyása
-
Gondozási, megfigyelési kötelezettség elmulasztása
-
Diagnosztikus tévedések
​
Ki köteles a kárát megfizetni?
-
Az egészségügyi intézmény (és nem az ellátó orvos!)
-
Az egészségügyi intézménnyel jogviszonyban álló biztosító társaság
​
Tapasztalatunk szerint az egészségügyi intézményekkel szembeni igényérvényesítés során majdnem minden esetben a peres út járható. SzakértÅ‘ink természetesen e vonatkozásban is sikerdíjas megbízás keretében működnek közre az Ön érdekében: kárügye elÅ‘zetes orvosszakmai és jogi értékelését Irodánk ingyenesen látja el, csupán abban az esetben illet meg minket sikerdíj, ha az eljáró bíróság megállapítja az egészségügyi intézmény kártérítési felelÅ‘sségét. Amennyiben Irodánkat tiszteli meg bizalmával, azonnal hozzálátunk ügye elÅ‘zetes felmérésének, amellett a reális perlési esélyekrÅ‘l is tájékoztatjuk Önt.
​
Mikor jár Önnek kártérítés?
Kisebb sérülések esetén
Ide elsÅ‘sorban a sorozat-bordatörés, kulcscsont-törés, szegycsont-törés, esetleg a súlyosabb hámsérülések (20-30 centis vágások sok öltéssel, maradvány heggel) tartoznak.
​
Közepes sérülések esetén
Ebbe a kategóriába sorolhatók az elmozdulás nélküli törések (például: boka, csukló, váll), illetve a súlyosabb szalagszakadás (például: térd kereszt- szalag szakadása)
​
Nagyobb sérülések esetén
Ezen csoportot a kiemelten súlyos sérülések alkotják, azonban a hozzájuk kapcsolódó kárigény összegszerű kidolgozása során nagy jelentÅ‘séggel bírnak az egyes ügyek egyedi vonásai (például: foglalkozás, életkor, családi állapot, szabadidÅ‘s tevékenységek, eljáró biztosító/munkátató). Ide azokat a baleseteket soroljuk, amelyek nem csupán komoly fájdalmakkal és hosszú felépüléssel járnak, hanem sajnálatos módon különbözÅ‘ okokból, hosszútávon megváltoztatják a károsultak, illetve családjuk életét
A leggyakrabban ide sorolt sérülések:
-
Sípcsonttörés, lábszártörés, térd- és könyök törése, csigolyatörés, medencecsont törése, egyéb csavaros rögzítésű törések
-
Agykárosodással vagy bénulással járó sérülések
-
BelsÅ‘ szervek sérülése
​
Baleseti halál esetén
Sajnos az egyes balesetek következtében megtörténhet az is, amire semmilyen tekintetben nem lehet felkészülni. Amennyiben a közlekedési- vagy munkabalesettel, esetleg orvosi műhibával összefüggésben hozzátartozónkat veszítjük el, természetesen a biztosító (vagy a munkáltató, illetve a beavatkozást végzÅ‘ kórház) köteles sérelemdíjat, továbbá kártérítést (legyen az egyösszegű, vagy járadék) fizetni a közeli családtagok részére. Ennek összege elsÅ‘sorban az elhunyt családtag életkorától, családban betöltött szerepétÅ‘l függ. Fontos körülmény, hogy hány gyermeknek (esetleg a házastársának) biztosította halála elÅ‘tt a megélhetését, valamint mennyire volt szoros a viszonya hozzátartozóival
Milyen körben terjesztheti elÅ‘ igényét?
Sérelemdíj
Sérelemdíj formájában a biztosító (vagy a károkozó) a baleseti sérülés, illetve haláleset okozta fizikai és lelki sérelmeket köteles ellensúlyozni. A vonatkozó jogszabályi háttér, illetve bírói gyakorlat elsÅ‘sorban a sérülés/egészségkárosodás súlyosságát veszi figyelembe a sérelemdíj összegének meghatározásakor. Nagy a jelentÅ‘sége azonban annak is, hogy a baleseti egészségkárosodás mennyire nehezítette el a károsult életvitelét, mennyiben változott meg ennek következtében az Ügyfél szűk környezetében, illetve a társadalomban betöltött szerepe. Általánosságban elmondható, hogy a sérelemdíj követelés a kárigény leginkább fajsúlyosabb részét képezi.
​
Személyiségi jogsérelemmel összefüggÅ‘ vagyoni károk
Ezek a kártérítési tételek is szerves összefüggést mutatnak a baleset által okozott fizikai és lelki sérelmekkel. Igényünket ebben a tekintetben számos jogcímen elÅ‘terjeszthetjük, amelyek kidolgozásában szakértÅ‘ink több éves peren kívüli és bírósági tapasztalattal rendelkeznek
​
Kiesett Jövedelem
Abban az esetben, ha a károsult balesete elÅ‘tt valamilyen keresÅ‘tevékenységet végzett, amelynek a sérülések következtében nem tud eleget tenni, jogosult a korábbi munkabér és a táppénz közötti különbözet igénylésére, vagy akár a nyugdíjkorhatárig terjedÅ‘ járadékra, amennyiben a baleseti sérülés maradandó jellegű egészségkárosodást okozott.
​
Vagyoni károk
Ide tartoznak egyrészt azon károk, melyek a közlekedési balesetek során, „csupán” a gépjárműben, gépjárművön keletkeznek. Ebben az esetben a károkozó gépjármű felelÅ‘sségbiztosítójának a károsult gépjárműben keletkezett valamennyi kárt (javítási költség, totálkár esetén a káridÅ‘ponti értéket, értékcsökkenést, stb.) meg kell térítenie. MásfelÅ‘l a balesetekben – legyen az közlekedési, vagy munkahelyi – egyéb értékeink (például: ruházatunk, ékszereink, mobiltelefonunk) is megrongálódhatnak, illetve számos esetben megsemmisülnek. Amennyiben kárigénye szakszerűen elÅ‘készítésre kerül, a károkozó az itt felmerülÅ‘ valamennyi tételért is felel.
​
Járadékok
Járadékigény számos jogcímen elÅ‘terjeszthetÅ‘, ha a baleseti sérülések miatt bizonyos tekintetben hosszú ideig többletkiadásra kényszerülünk (például: gyógyszerköltségek; kisegítÅ‘k, ápolók foglalkoztatása, különbözÅ‘ többletköltségek). Abban az esetben is megjelölhetÅ‘ károsulti követelés ebben a formában, ha az Ügyfél olyan jövedelemtÅ‘l esik el a baleset miatt, amelyre korábbi körülményei alapján okkal számított (például: baleseti munkaképesség-csökkenés okán jövedelempótló járadék, míg tartásra kötelezett hozzátartozó halála esetén tartást-pótló járadék).
