Orvosi műhibák
Mindenki számára ismeretes, hogy hazánk egészségügyi ellátórendszere nem működik hibátlanul, viszont a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy mikor és miként léphetnek fel az orvosi személyzet, illetve az intézmények okozta károk ellensúlyozása céljából.
Legfontosabb kártérítési tudnivalók
Milyen esetekben jogos igényünk?
Közel 20 féle esetkörbe sorolható azon helyzetek száma, amelynél jogosan élhet kárigényével, ezekből a leg jellemzőbbeket felsoroljuk, de kárigény felmérésünk során azonnal kiderül, hogy az Ön esete beletartozik-e a jogos kárigények körébe. Például jogos kárigények lehetnek:
-
A beteg tájékoztatáshoz való jogának megsértése esetén
-
A szakmai gondosság elmulasztása okán fellépő szövődmények esetén
-
Az orvosi titoktartás megszegése miatt keletkezett esetén
-
A kórházi eredetű fertőzések miatt fellépő szövődmények esetén
-
Idegen test testüregben hagyása
-
Gondozási, megfigyelési kötelezettség elmulasztása
-
Diagnosztikus tévedések
Ki köteles a kárát megfizetni?
-
Az egészségügyi intézmény (és nem az ellátó orvos!)
-
Az egészségügyi intézménnyel jogviszonyban álló biztosító társaság
Tapasztalatunk szerint az egészségügyi intézményekkel szembeni igényérvényesítés során majdnem minden esetben a peres út járható. Szakértőink természetesen e vonatkozásban is sikerdíjas megbízás keretében működnek közre az Ön érdekében: kárügye előzetes orvosszakmai és jogi értékelését Irodánk ingyenesen látja el, csupán abban az esetben illet meg minket sikerdíj, ha az eljáró bíróság megállapítja az egészségügyi intézmény kártérítési felelősségét. Amennyiben Irodánkat tiszteli meg bizalmával, azonnal hozzálátunk ügye előzetes felmérésének, amellett a reális perlési esélyekről is tájékoztatjuk Önt.
Mikor jár Önnek kártérítés?
Kisebb sérülések esetén
Ide elsősorban a sorozat-bordatörés, kulcscsont-törés, szegycsont-törés, esetleg a súlyosabb hámsérülések (20-30 centis vágások sok öltéssel, maradvány heggel) tartoznak.
Közepes sérülések esetén
Ebbe a kategóriába sorolhatók az elmozdulás nélküli törések (például: boka, csukló, váll), illetve a súlyosabb szalagszakadás (például: térd kereszt- szalag szakadása)
Nagyobb sérülések esetén
Ezen csoportot a kiemelten súlyos sérülések alkotják, azonban a hozzájuk kapcsolódó kárigény összegszerű kidolgozása során nagy jelentőséggel bírnak az egyes ügyek egyedi vonásai (például: foglalkozás, életkor, családi állapot, szabadidős tevékenységek, eljáró biztosító/munkátató). Ide azokat a baleseteket soroljuk, amelyek nem csupán komoly fájdalmakkal és hosszú felépüléssel járnak, hanem sajnálatos módon különböző okokból, hosszútávon megváltoztatják a károsultak, illetve családjuk életét
A leggyakrabban ide sorolt sérülések:
-
Sípcsonttörés, lábszártörés, térd- és könyök törése, csigolyatörés, medencecsont törése, egyéb csavaros rögzítésű törések
-
Agykárosodással vagy bénulással járó sérülések
-
Belső szervek sérülése
Baleseti halál esetén
Sajnos az egyes balesetek következtében megtörténhet az is, amire semmilyen tekintetben nem lehet felkészülni. Amennyiben a közlekedési- vagy munkabalesettel, esetleg orvosi műhibával összefüggésben hozzátartozónkat veszítjük el, természetesen a biztosító (vagy a munkáltató, illetve a beavatkozást végző kórház) köteles sérelemdíjat, továbbá kártérítést (legyen az egyösszegű, vagy járadék) fizetni a közeli családtagok részére. Ennek összege elsősorban az elhunyt családtag életkorától, családban betöltött szerepétől függ. Fontos körülmény, hogy hány gyermeknek (esetleg a házastársának) biztosította halála előtt a megélhetését, valamint mennyire volt szoros a viszonya hozzátartozóival
Milyen körben terjesztheti elő igényét?
Sérelemdíj
Sérelemdíj formájában a biztosító (vagy a károkozó) a baleseti sérülés, illetve haláleset okozta fizikai és lelki sérelmeket köteles ellensúlyozni. A vonatkozó jogszabályi háttér, illetve bírói gyakorlat elsősorban a sérülés/egészségkárosodás súlyosságát veszi figyelembe a sérelemdíj összegének meghatározásakor. Nagy a jelentősége azonban annak is, hogy a baleseti egészségkárosodás mennyire nehezítette el a károsult életvitelét, mennyiben változott meg ennek következtében az Ügyfél szűk környezetében, illetve a társadalomban betöltött szerepe. Általánosságban elmondható, hogy a sérelemdíj követelés a kárigény leginkább fajsúlyosabb részét képezi.
Személyiségi jogsérelemmel összefüggő vagyoni károk
Ezek a kártérítési tételek is szerves összefüggést mutatnak a baleset által okozott fizikai és lelki sérelmekkel. Igényünket ebben a tekintetben számos jogcímen előterjeszthetjük, amelyek kidolgozásában szakértőink több éves peren kívüli és bírósági tapasztalattal rendelkeznek
Kiesett Jövedelem
Abban az esetben, ha a károsult balesete előtt valamilyen keresőtevékenységet végzett, amelynek a sérülések következtében nem tud eleget tenni, jogosult a korábbi munkabér és a táppénz közötti különbözet igénylésére, vagy akár a nyugdíjkorhatárig terjedő járadékra, amennyiben a baleseti sérülés maradandó jellegű egészségkárosodást okozott.
Vagyoni károk
Ide tartoznak egyrészt azon károk, melyek a közlekedési balesetek során, „csupán” a gépjárműben, gépjárművön keletkeznek. Ebben az esetben a károkozó gépjármű felelősségbiztosítójának a károsult gépjárműben keletkezett valamennyi kárt (javítási költség, totálkár esetén a káridőponti értéket, értékcsökkenést, stb.) meg kell térítenie. Másfelől a balesetekben – legyen az közlekedési, vagy munkahelyi – egyéb értékeink (például: ruházatunk, ékszereink, mobiltelefonunk) is megrongálódhatnak, illetve számos esetben megsemmisülnek. Amennyiben kárigénye szakszerűen előkészítésre kerül, a károkozó az itt felmerülő valamennyi tételért is felel.
Járadékok
Járadékigény számos jogcímen előterjeszthető, ha a baleseti sérülések miatt bizonyos tekintetben hosszú ideig többletkiadásra kényszerülünk (például: gyógyszerköltségek; kisegítők, ápolók foglalkoztatása, különböző többletköltségek). Abban az esetben is megjelölhető károsulti követelés ebben a formában, ha az Ügyfél olyan jövedelemtől esik el a baleset miatt, amelyre korábbi körülményei alapján okkal számított (például: baleseti munkaképesség-csökkenés okán jövedelempótló járadék, míg tartásra kötelezett hozzátartozó halála esetén tartást-pótló járadék).
