Munkahelyi balesetek
Kiemelendő az általános baleseti kárügyek közül a munkahelyi balesetek csoportja. Ide soroljuk azokat az eseteket, amikor a munkavállaló a munkahelyén vagy a munkavégzésével összefüggésben sérülést szenved, illetve kára keletkezik.
Legfontosabb kártérítési tudnivalók
A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény), valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény számos munkáltatói kötelezettséget nevesít. Elsősorban a munkáltatóra vonatkozó munkavédelmi és tájékoztatási előírásokból, illetve a munkáltató kezében összpontosuló irányítási és utasítási jogkörökből fakadóan, annak felelőssége is széleskörű. Ezen felelősségi alakzat jelentősége kiemelkedő a munkahelyi balesetek tekintetében fizetendő kártérítés terjedelme, valamint mértéke szempontjából egyaránt.
Önnek is jár tehát kártérítés, illetve sérülésével összefüggésben sérelemdíj, amennyiben munkahelyén szenvedett balesetet munkáltatója hibájából. A munkáltatói felelősség fennállásának mibenléte, illetve az Önt ért kár és sérelem mértékének meghatározása azonban olyan kérdések, amelyek egyedi értékelést kívánnak. A hazai joggyakorlatban a munkahelyi balesetekből származó igényeket leggyakrabban számottevő költségekkel járó, peres úton lehet érvényesíteni. Ahhoz, hogy a peres eljárás költségei ne váljanak kockázatos ráfordítássá, minden esetben a konkrét kárügy előzetes felmérése szükséges, mely során a kártérítési lehetőségeit vesszük számba.
Szavazzon bizalmat Irodánknak, szakértőink felmérik kárügyét és ingyenesen nyújtanak tájékoztatást az igényelhető kártérítésről. Megkíméljük emellett a súlyos peres költségektől: jogász kollégáink hosszú évekre visszanyúló bírósági tapasztalata segítségével ezen kiadások is jelentősen mérsékelhetők, sőt akár mentesülhet is alóluk. Munkánk sikerességének garanciája, hogy csak abban az esetben kell megfizetnie a szolgáltatásunkért járó előzetesen rögzített díjazást, ha eredményesen (azaz kártérítés kifizetésével) zárjuk kárügyét.
Mikor jár Önnek kártérítés?
Kisebb sérülések esetén
Ide elsősorban a sorozat-bordatörés, kulcscsont-törés, szegycsont-törés, esetleg a súlyosabb hámsérülések (20-30 centis vágások sok öltéssel, maradvány heggel) tartoznak.
Közepes sérülések esetén
Ebbe a kategóriába sorolhatók az elmozdulás nélküli törések (például: boka, csukló, váll), illetve a súlyosabb szalagszakadás (például: térd kereszt- szalag szakadása)
Nagyobb sérülések esetén
Ezen csoportot a kiemelten súlyos sérülések alkotják, azonban a hozzájuk kapcsolódó kárigény összegszerű kidolgozása során nagy jelentőséggel bírnak az egyes ügyek egyedi vonásai (például: foglalkozás, életkor, családi állapot, szabadidős tevékenységek, eljáró biztosító/munkátató). Ide azokat a baleseteket soroljuk, amelyek nem csupán komoly fájdalmakkal és hosszú felépüléssel járnak, hanem sajnálatos módon különböző okokból, hosszútávon megváltoztatják a károsultak, illetve családjuk életét
A leggyakrabban ide sorolt sérülések:
-
Sípcsonttörés, lábszártörés, térd- és könyök törése, csigolyatörés, medencecsont törése, egyéb csavaros rögzítésű törések
-
Agykárosodással vagy bénulással járó sérülések
-
Belső szervek sérülése
Baleseti halál esetén
Sajnos az egyes balesetek következtében megtörténhet az is, amire semmilyen tekintetben nem lehet felkészülni. Amennyiben a közlekedési- vagy munkabalesettel, esetleg orvosi műhibával összefüggésben hozzátartozónkat veszítjük el, természetesen a biztosító (vagy a munkáltató, illetve a beavatkozást végző kórház) köteles sérelemdíjat, továbbá kártérítést (legyen az egyösszegű, vagy járadék) fizetni a közeli családtagok részére. Ennek összege elsősorban az elhunyt családtag életkorától, családban betöltött szerepétől függ. Fontos körülmény, hogy hány gyermeknek (esetleg a házastársának) biztosította halála előtt a megélhetését, valamint mennyire volt szoros a viszonya hozzátartozóival
Milyen körben terjesztheti elő igényét?
Sérelemdíj
Sérelemdíj formájában a biztosító (vagy a károkozó) a baleseti sérülés, illetve haláleset okozta fizikai és lelki sérelmeket köteles ellensúlyozni. A vonatkozó jogszabályi háttér, illetve bírói gyakorlat elsősorban a sérülés/egészségkárosodás súlyosságát veszi figyelembe a sérelemdíj összegének meghatározásakor. Nagy a jelentősége azonban annak is, hogy a baleseti egészségkárosodás mennyire nehezítette el a károsult életvitelét, mennyiben változott meg ennek következtében az Ügyfél szűk környezetében, illetve a társadalomban betöltött szerepe. Általánosságban elmondható, hogy a sérelemdíj követelés a kárigény leginkább fajsúlyosabb részét képezi.
Személyiségi jogsérelemmel összefüggő vagyoni károk
Ezek a kártérítési tételek is szerves összefüggést mutatnak a baleset által okozott fizikai és lelki sérelmekkel. Igényünket ebben a tekintetben számos jogcímen előterjeszthetjük, amelyek kidolgozásában szakértőink több éves peren kívüli és bírósági tapasztalattal rendelkeznek
Kiesett Jövedelem
Abban az esetben, ha a károsult balesete előtt valamilyen keresőtevékenységet végzett, amelynek a sérülések következtében nem tud eleget tenni, jogosult a korábbi munkabér és a táppénz közötti különbözet igénylésére, vagy akár a nyugdíjkorhatárig terjedő járadékra, amennyiben a baleseti sérülés maradandó jellegű egészségkárosodást okozott.
Vagyoni károk
Ide tartoznak egyrészt azon károk, melyek a közlekedési balesetek során, „csupán” a gépjárműben, gépjárművön keletkeznek. Ebben az esetben a károkozó gépjármű felelősségbiztosítójának a károsult gépjárműben keletkezett valamennyi kárt (javítási költség, totálkár esetén a káridőponti értéket, értékcsökkenést, stb.) meg kell térítenie. Másfelől a balesetekben – legyen az közlekedési, vagy munkahelyi – egyéb értékeink (például: ruházatunk, ékszereink, mobiltelefonunk) is megrongálódhatnak, illetve számos esetben megsemmisülnek. Amennyiben kárigénye szakszerűen előkészítésre kerül, a károkozó az itt felmerülő valamennyi tételért is felel.
Járadékok
Járadékigény számos jogcímen előterjeszthető, ha a baleseti sérülések miatt bizonyos tekintetben hosszú ideig többletkiadásra kényszerülünk (például: gyógyszerköltségek; kisegítők, ápolók foglalkoztatása, különböző többletköltségek). Abban az esetben is megjelölhető károsulti követelés ebben a formában, ha az Ügyfél olyan jövedelemtől esik el a baleset miatt, amelyre korábbi körülményei alapján okkal számított (például: baleseti munkaképesség-csökkenés okán jövedelempótló járadék, míg tartásra kötelezett hozzátartozó halála esetén tartást-pótló járadék).