Munkahelyi balesetek
KiemelendÅ‘ az általános baleseti kárügyek közül a munkahelyi balesetek csoportja. Ide soroljuk azokat az eseteket, amikor a munkavállaló a munkahelyén vagy a munkavégzésével összefüggésben sérülést szenved, illetve kára keletkezik.
Legfontosabb kártérítési tudnivalók
A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény), valamint a munkavédelemrÅ‘l szóló 1993. évi XCIII. törvény számos munkáltatói kötelezettséget nevesít. ElsÅ‘sorban a munkáltatóra vonatkozó munkavédelmi és tájékoztatási elÅ‘írásokból, illetve a munkáltató kezében összpontosuló irányítási és utasítási jogkörökbÅ‘l fakadóan, annak felelÅ‘ssége is széleskörű. Ezen felelÅ‘sségi alakzat jelentÅ‘sége kiemelkedÅ‘ a munkahelyi balesetek tekintetében fizetendÅ‘ kártérítés terjedelme, valamint mértéke szempontjából egyaránt.
​
Önnek is jár tehát kártérítés, illetve sérülésével összefüggésben sérelemdíj, amennyiben munkahelyén szenvedett balesetet munkáltatója hibájából. A munkáltatói felelÅ‘sség fennállásának mibenléte, illetve az Önt ért kár és sérelem mértékének meghatározása azonban olyan kérdések, amelyek egyedi értékelést kívánnak. A hazai joggyakorlatban a munkahelyi balesetekbÅ‘l származó igényeket leggyakrabban számottevÅ‘ költségekkel járó, peres úton lehet érvényesíteni. Ahhoz, hogy a peres eljárás költségei ne váljanak kockázatos ráfordítássá, minden esetben a konkrét kárügy elÅ‘zetes felmérése szükséges, mely során a kártérítési lehetÅ‘ségeit vesszük számba.
​
Szavazzon bizalmat Irodánknak, szakértÅ‘ink felmérik kárügyét és ingyenesen nyújtanak tájékoztatást az igényelhetÅ‘ kártérítésrÅ‘l. Megkíméljük emellett a súlyos peres költségektÅ‘l: jogász kollégáink hosszú évekre visszanyúló bírósági tapasztalata segítségével ezen kiadások is jelentÅ‘sen mérsékelhetÅ‘k, sÅ‘t akár mentesülhet is alóluk. Munkánk sikerességének garanciája, hogy csak abban az esetben kell megfizetnie a szolgáltatásunkért járó elÅ‘zetesen rögzített díjazást, ha eredményesen (azaz kártérítés kifizetésével) zárjuk kárügyét.
Mikor jár Önnek kártérítés?
Kisebb sérülések esetén
Ide elsÅ‘sorban a sorozat-bordatörés, kulcscsont-törés, szegycsont-törés, esetleg a súlyosabb hámsérülések (20-30 centis vágások sok öltéssel, maradvány heggel) tartoznak.
​
Közepes sérülések esetén
Ebbe a kategóriába sorolhatók az elmozdulás nélküli törések (például: boka, csukló, váll), illetve a súlyosabb szalagszakadás (például: térd kereszt- szalag szakadása)
​
Nagyobb sérülések esetén
Ezen csoportot a kiemelten súlyos sérülések alkotják, azonban a hozzájuk kapcsolódó kárigény összegszerű kidolgozása során nagy jelentÅ‘séggel bírnak az egyes ügyek egyedi vonásai (például: foglalkozás, életkor, családi állapot, szabadidÅ‘s tevékenységek, eljáró biztosító/munkátató). Ide azokat a baleseteket soroljuk, amelyek nem csupán komoly fájdalmakkal és hosszú felépüléssel járnak, hanem sajnálatos módon különbözÅ‘ okokból, hosszútávon megváltoztatják a károsultak, illetve családjuk életét
A leggyakrabban ide sorolt sérülések:
-
Sípcsonttörés, lábszártörés, térd- és könyök törése, csigolyatörés, medencecsont törése, egyéb csavaros rögzítésű törések
-
Agykárosodással vagy bénulással járó sérülések
-
BelsÅ‘ szervek sérülése
​
Baleseti halál esetén
Sajnos az egyes balesetek következtében megtörténhet az is, amire semmilyen tekintetben nem lehet felkészülni. Amennyiben a közlekedési- vagy munkabalesettel, esetleg orvosi műhibával összefüggésben hozzátartozónkat veszítjük el, természetesen a biztosító (vagy a munkáltató, illetve a beavatkozást végzÅ‘ kórház) köteles sérelemdíjat, továbbá kártérítést (legyen az egyösszegű, vagy járadék) fizetni a közeli családtagok részére. Ennek összege elsÅ‘sorban az elhunyt családtag életkorától, családban betöltött szerepétÅ‘l függ. Fontos körülmény, hogy hány gyermeknek (esetleg a házastársának) biztosította halála elÅ‘tt a megélhetését, valamint mennyire volt szoros a viszonya hozzátartozóival
Milyen körben terjesztheti elÅ‘ igényét?
Sérelemdíj
Sérelemdíj formájában a biztosító (vagy a károkozó) a baleseti sérülés, illetve haláleset okozta fizikai és lelki sérelmeket köteles ellensúlyozni. A vonatkozó jogszabályi háttér, illetve bírói gyakorlat elsÅ‘sorban a sérülés/egészségkárosodás súlyosságát veszi figyelembe a sérelemdíj összegének meghatározásakor. Nagy a jelentÅ‘sége azonban annak is, hogy a baleseti egészségkárosodás mennyire nehezítette el a károsult életvitelét, mennyiben változott meg ennek következtében az Ügyfél szűk környezetében, illetve a társadalomban betöltött szerepe. Általánosságban elmondható, hogy a sérelemdíj követelés a kárigény leginkább fajsúlyosabb részét képezi.
​
Személyiségi jogsérelemmel összefüggÅ‘ vagyoni károk
Ezek a kártérítési tételek is szerves összefüggést mutatnak a baleset által okozott fizikai és lelki sérelmekkel. Igényünket ebben a tekintetben számos jogcímen elÅ‘terjeszthetjük, amelyek kidolgozásában szakértÅ‘ink több éves peren kívüli és bírósági tapasztalattal rendelkeznek
​
Kiesett Jövedelem
Abban az esetben, ha a károsult balesete elÅ‘tt valamilyen keresÅ‘tevékenységet végzett, amelynek a sérülések következtében nem tud eleget tenni, jogosult a korábbi munkabér és a táppénz közötti különbözet igénylésére, vagy akár a nyugdíjkorhatárig terjedÅ‘ járadékra, amennyiben a baleseti sérülés maradandó jellegű egészségkárosodást okozott.
​
Vagyoni károk
Ide tartoznak egyrészt azon károk, melyek a közlekedési balesetek során, „csupán” a gépjárműben, gépjárművön keletkeznek. Ebben az esetben a károkozó gépjármű felelÅ‘sségbiztosítójának a károsult gépjárműben keletkezett valamennyi kárt (javítási költség, totálkár esetén a káridÅ‘ponti értéket, értékcsökkenést, stb.) meg kell térítenie. MásfelÅ‘l a balesetekben – legyen az közlekedési, vagy munkahelyi – egyéb értékeink (például: ruházatunk, ékszereink, mobiltelefonunk) is megrongálódhatnak, illetve számos esetben megsemmisülnek. Amennyiben kárigénye szakszerűen elÅ‘készítésre kerül, a károkozó az itt felmerülÅ‘ valamennyi tételért is felel.
​
Járadékok
Járadékigény számos jogcímen elÅ‘terjeszthetÅ‘, ha a baleseti sérülések miatt bizonyos tekintetben hosszú ideig többletkiadásra kényszerülünk (például: gyógyszerköltségek; kisegítÅ‘k, ápolók foglalkoztatása, különbözÅ‘ többletköltségek). Abban az esetben is megjelölhetÅ‘ károsulti követelés ebben a formában, ha az Ügyfél olyan jövedelemtÅ‘l esik el a baleset miatt, amelyre korábbi körülményei alapján okkal számított (például: baleseti munkaképesség-csökkenés okán jövedelempótló járadék, míg tartásra kötelezett hozzátartozó halála esetén tartást-pótló járadék).