Közlekedési Baleset
Napjainkban, ahogyan a gépjármű forgalom növekszik, egyre gyakoribbak a közutakon elÅ‘forduló közlekedési balesetek is. Sajnálatos módon az errÅ‘l szóló statisztikai adatok mögött tragikus emberi sorsok is húzódnak.
Közlekedési balesettel kapcsolatos tudnivalók
A közlekedési balesetek során szinte mindig keletkezik könnyen számszerűsíthetÅ‘ vagyoni kár. Ennek sem feltétlenül egyszerű az érvényesítése, azonban kárunk mértékének megállapítását a nyomozó hatóság, illetve a biztosító által megbízott kárszakértÅ‘k is segítik, ezáltal több kapaszkodót is kapunk. Senki nem ad ugyanakkor információt a baleset miatt keletkezett testi és lelki sérülések miatt járó sérelemdíjról, valamint az említett sérelmekbÅ‘l fakadó károk megtérítésérÅ‘l. Az esetek többségében ennek lehetÅ‘ségérÅ‘l sem tájékoztatják a károsultat, a már elÅ‘terjesztett igények tekintetében pedig gyakori a sérelemmel arányban nem álló, méltánytalan ajánlat.
Sajnálatos tapasztalatunk szerint, a biztosítók mindaddig nem foglalkoznak érdemben a hozzájuk benyújtott sérelemdíj igényekkel, amíg annak a károsult jogi szakértÅ‘je útján nyomatékot nem szerez, de elÅ‘fordulhat az is, hogy a biztosító egy gyors, de összegszerűségében méltánytalan ajánlattal próbál helytállási kötelezettsége alól kibújni.
Egy közlekedési baleset bekövetkezéséért általában az a személy tehetÅ‘ felelÅ‘ssé, akinek közlekedési szabályszegését az eljáró nyomozóhatóság megállapította. A vétlen károsultak köre azonban nem korlátozódik a balesetben részes, egyéb járművek utasaira. Mellettük a vétkes gépjármű utasai is ide sorolandók, hiszen Å‘k ugyancsak áldozatként szenvedték el a káreseményt és annak következményeit. EbbÅ‘l adódik, hogy sérüléseik és bekövetkezett káruk után ezen személyek is jogosultak kárigénnyel fellépni a vétkes sofÅ‘r felelÅ‘sségbiztosítójával szemben.
Utas baleset
Gyakran elÅ‘fordul, hogy a közlekedési balesetek során a károsultak súlyos és kevésbé súlyos testi sérüléseket szenvednek el. Lényeges tudni ebben az esetben, hogy a károkozónak (illetÅ‘leg a károkozó felelÅ‘sségbiztosításának) ugyanúgy helyt kell állnia az okozott károk megtérítése vonatkozásában, mintha „csak” a gépjármű tört volna össze.
Közúti baleset
Ide tartoznak azon károk, melyek a közlekedési balesetek során, „csupán” a gépjárműben, gépjárművön keletkeznek. Ebben az esetben a károkozó gépjármű felelÅ‘sségbiztosítójának a károsult gépjárműben keletkezett valamennyi kárt (javítási költség, totálkár esetén a káridÅ‘ponti értéket, értékcsökkenést, stb.) meg kell térítenie. Ezen kívül természetesen meg kell téríteni az egyéb igazolható károkat is, melyek igen sokfélék lehetnek.
Gépjármű kár
Mikor jár Önnek kártérítés?
Kisebb sérülések esetén
Ide elsÅ‘sorban a sorozat-bordatörés, kulcscsont-törés, szegycsont-törés, esetleg a súlyosabb hámsérülések (20-30 centis vágások sok öltéssel, maradvány heggel) tartoznak.
​
Közepes sérülések esetén
Ebbe a kategóriába sorolhatók az elmozdulás nélküli törések (például: boka, csukló, váll), illetve a súlyosabb szalagszakadás (például: térd kereszt- szalag szakadása)
​
Nagyobb sérülések esetén
Ezen csoportot a kiemelten súlyos sérülések alkotják, azonban a hozzájuk kapcsolódó kárigény összegszerű kidolgozása során nagy jelentÅ‘séggel bírnak az egyes ügyek egyedi vonásai (például: foglalkozás, életkor, családi állapot, szabadidÅ‘s tevékenységek, eljáró biztosító/munkátató). Ide azokat a baleseteket soroljuk, amelyek nem csupán komoly fájdalmakkal és hosszú felépüléssel járnak, hanem sajnálatos módon különbözÅ‘ okokból, hosszútávon megváltoztatják a károsultak, illetve családjuk életét
A leggyakrabban ide sorolt sérülések:
-
Sípcsonttörés, lábszártörés, térd- és könyök törése, csigolyatörés, medencecsont törése, egyéb csavaros rögzítésű törések
-
Agykárosodással vagy bénulással járó sérülések
-
BelsÅ‘ szervek sérülése
​
Baleseti halál esetén
Sajnos az egyes balesetek következtében megtörténhet az is, amire semmilyen tekintetben nem lehet felkészülni. Amennyiben a közlekedési- vagy munkabalesettel, esetleg orvosi műhibával összefüggésben hozzátartozónkat veszítjük el, természetesen a biztosító (vagy a munkáltató, illetve a beavatkozást végzÅ‘ kórház) köteles sérelemdíjat, továbbá kártérítést (legyen az egyösszegű, vagy járadék) fizetni a közeli családtagok részére. Ennek összege elsÅ‘sorban az elhunyt családtag életkorától, családban betöltött szerepétÅ‘l függ. Fontos körülmény, hogy hány gyermeknek (esetleg a házastársának) biztosította halála elÅ‘tt a megélhetését, valamint mennyire volt szoros a viszonya hozzátartozóival
Milyen körben terjesztheti elÅ‘ igényét?
Sérelemdíj
Sérelemdíj formájában a biztosító (vagy a károkozó) a baleseti sérülés, illetve haláleset okozta fizikai és lelki sérelmeket köteles ellensúlyozni. A vonatkozó jogszabályi háttér, illetve bírói gyakorlat elsÅ‘sorban a sérülés/egészségkárosodás súlyosságát veszi figyelembe a sérelemdíj összegének meghatározásakor. Nagy a jelentÅ‘sége azonban annak is, hogy a baleseti egészségkárosodás mennyire nehezítette el a károsult életvitelét, mennyiben változott meg ennek következtében az Ügyfél szűk környezetében, illetve a társadalomban betöltött szerepe. Általánosságban elmondható, hogy a sérelemdíj követelés a kárigény leginkább fajsúlyosabb részét képezi.
​
Személyiségi jogsérelemmel összefüggÅ‘ vagyoni károk
Ezek a kártérítési tételek is szerves összefüggést mutatnak a baleset által okozott fizikai és lelki sérelmekkel. Igényünket ebben a tekintetben számos jogcímen elÅ‘terjeszthetjük, amelyek kidolgozásában szakértÅ‘ink több éves peren kívüli és bírósági tapasztalattal rendelkeznek
​
Kiesett Jövedelem
Abban az esetben, ha a károsult balesete elÅ‘tt valamilyen keresÅ‘tevékenységet végzett, amelynek a sérülések következtében nem tud eleget tenni, jogosult a korábbi munkabér és a táppénz közötti különbözet igénylésére, vagy akár a nyugdíjkorhatárig terjedÅ‘ járadékra, amennyiben a baleseti sérülés maradandó jellegű egészségkárosodást okozott.
​
Vagyoni károk
Ide tartoznak egyrészt azon károk, melyek a közlekedési balesetek során, „csupán” a gépjárműben, gépjárművön keletkeznek. Ebben az esetben a károkozó gépjármű felelÅ‘sségbiztosítójának a károsult gépjárműben keletkezett valamennyi kárt (javítási költség, totálkár esetén a káridÅ‘ponti értéket, értékcsökkenést, stb.) meg kell térítenie. MásfelÅ‘l a balesetekben – legyen az közlekedési, vagy munkahelyi – egyéb értékeink (például: ruházatunk, ékszereink, mobiltelefonunk) is megrongálódhatnak, illetve számos esetben megsemmisülnek. Amennyiben kárigénye szakszerűen elÅ‘készítésre kerül, a károkozó az itt felmerülÅ‘ valamennyi tételért is felel.
​
Járadékok
Járadékigény számos jogcímen elÅ‘terjeszthetÅ‘, ha a baleseti sérülések miatt bizonyos tekintetben hosszú ideig többletkiadásra kényszerülünk (például: gyógyszerköltségek; kisegítÅ‘k, ápolók foglalkoztatása, különbözÅ‘ többletköltségek). Abban az esetben is megjelölhetÅ‘ károsulti követelés ebben a formában, ha az Ügyfél olyan jövedelemtÅ‘l esik el a baleset miatt, amelyre korábbi körülményei alapján okkal számított (például: baleseti munkaképesség-csökkenés okán jövedelempótló járadék, míg tartásra kötelezett hozzátartozó halála esetén tartást-pótló járadék).