Közlekedési Baleset
Napjainkban, ahogyan a gépjármű forgalom növekszik, egyre gyakoribbak a közutakon előforduló közlekedési balesetek is. Sajnálatos módon az erről szóló statisztikai adatok mögött tragikus emberi sorsok is húzódnak.
Közlekedési balesettel kapcsolatos tudnivalók
A közlekedési balesetek során szinte mindig keletkezik könnyen számszerűsíthető vagyoni kár. Ennek sem feltétlenül egyszerű az érvényesítése, azonban kárunk mértékének megállapítását a nyomozó hatóság, illetve a biztosító által megbízott kárszakértők is segítik, ezáltal több kapaszkodót is kapunk. Senki nem ad ugyanakkor információt a baleset miatt keletkezett testi és lelki sérülések miatt járó sérelemdíjról, valamint az említett sérelmekből fakadó károk megtérítéséről. Az esetek többségében ennek lehetőségéről sem tájékoztatják a károsultat, a már előterjesztett igények tekintetében pedig gyakori a sérelemmel arányban nem álló, méltánytalan ajánlat.
Sajnálatos tapasztalatunk szerint, a biztosítók mindaddig nem foglalkoznak érdemben a hozzájuk benyújtott sérelemdíj igényekkel, amíg annak a károsult jogi szakértője útján nyomatékot nem szerez, de előfordulhat az is, hogy a biztosító egy gyors, de összegszerűségében méltánytalan ajánlattal próbál helytállási kötelezettsége alól kibújni.
Egy közlekedési baleset bekövetkezéséért általában az a személy tehető felelőssé, akinek közlekedési szabályszegését az eljáró nyomozóhatóság megállapította. A vétlen károsultak köre azonban nem korlátozódik a balesetben részes, egyéb járművek utasaira. Mellettük a vétkes gépjármű utasai is ide sorolandók, hiszen ők ugyancsak áldozatként szenvedték el a káreseményt és annak következményeit. Ebből adódik, hogy sérüléseik és bekövetkezett káruk után ezen személyek is jogosultak kárigénnyel fellépni a vétkes sofőr felelősségbiztosítójával szemben.
Utas baleset
Gyakran előfordul, hogy a közlekedési balesetek során a károsultak súlyos és kevésbé súlyos testi sérüléseket szenvednek el. Lényeges tudni ebben az esetben, hogy a károkozónak (illetőleg a károkozó felelősségbiztosításának) ugyanúgy helyt kell állnia az okozott károk megtérítése vonatkozásában, mintha „csak” a gépjármű tört volna össze.
Közúti baleset
Ide tartoznak azon károk, melyek a közlekedési balesetek során, „csupán” a gépjárműben, gépjárművön keletkeznek. Ebben az esetben a károkozó gépjármű felelősségbiztosítójának a károsult gépjárműben keletkezett valamennyi kárt (javítási költség, totálkár esetén a káridőponti értéket, értékcsökkenést, stb.) meg kell térítenie. Ezen kívül természetesen meg kell téríteni az egyéb igazolható károkat is, melyek igen sokfélék lehetnek.
Gépjármű kár
Mikor jár Önnek kártérítés?
Kisebb sérülések esetén
Ide elsősorban a sorozat-bordatörés, kulcscsont-törés, szegycsont-törés, esetleg a súlyosabb hámsérülések (20-30 centis vágások sok öltéssel, maradvány heggel) tartoznak.
Közepes sérülések esetén
Ebbe a kategóriába sorolhatók az elmozdulás nélküli törések (például: boka, csukló, váll), illetve a súlyosabb szalagszakadás (például: térd kereszt- szalag szakadása)
Nagyobb sérülések esetén
Ezen csoportot a kiemelten súlyos sérülések alkotják, azonban a hozzájuk kapcsolódó kárigény összegszerű kidolgozása során nagy jelentőséggel bírnak az egyes ügyek egyedi vonásai (például: foglalkozás, életkor, családi állapot, szabadidős tevékenységek, eljáró biztosító/munkátató). Ide azokat a baleseteket soroljuk, amelyek nem csupán komoly fájdalmakkal és hosszú felépüléssel járnak, hanem sajnálatos módon különböző okokból, hosszútávon megváltoztatják a károsultak, illetve családjuk életét
A leggyakrabban ide sorolt sérülések:
-
Sípcsonttörés, lábszártörés, térd- és könyök törése, csigolyatörés, medencecsont törése, egyéb csavaros rögzítésű törések
-
Agykárosodással vagy bénulással járó sérülések
-
Belső szervek sérülése
Baleseti halál esetén
Sajnos az egyes balesetek következtében megtörténhet az is, amire semmilyen tekintetben nem lehet felkészülni. Amennyiben a közlekedési- vagy munkabalesettel, esetleg orvosi műhibával összefüggésben hozzátartozónkat veszítjük el, természetesen a biztosító (vagy a munkáltató, illetve a beavatkozást végző kórház) köteles sérelemdíjat, továbbá kártérítést (legyen az egyösszegű, vagy járadék) fizetni a közeli családtagok részére. Ennek összege elsősorban az elhunyt családtag életkorától, családban betöltött szerepétől függ. Fontos körülmény, hogy hány gyermeknek (esetleg a házastársának) biztosította halála előtt a megélhetését, valamint mennyire volt szoros a viszonya hozzátartozóival
Milyen körben terjesztheti elő igényét?
Sérelemdíj
Sérelemdíj formájában a biztosító (vagy a károkozó) a baleseti sérülés, illetve haláleset okozta fizikai és lelki sérelmeket köteles ellensúlyozni. A vonatkozó jogszabályi háttér, illetve bírói gyakorlat elsősorban a sérülés/egészségkárosodás súlyosságát veszi figyelembe a sérelemdíj összegének meghatározásakor. Nagy a jelentősége azonban annak is, hogy a baleseti egészségkárosodás mennyire nehezítette el a károsult életvitelét, mennyiben változott meg ennek következtében az Ügyfél szűk környezetében, illetve a társadalomban betöltött szerepe. Általánosságban elmondható, hogy a sérelemdíj követelés a kárigény leginkább fajsúlyosabb részét képezi.
Személyiségi jogsérelemmel összefüggő vagyoni károk
Ezek a kártérítési tételek is szerves összefüggést mutatnak a baleset által okozott fizikai és lelki sérelmekkel. Igényünket ebben a tekintetben számos jogcímen előterjeszthetjük, amelyek kidolgozásában szakértőink több éves peren kívüli és bírósági tapasztalattal rendelkeznek
Kiesett Jövedelem
Abban az esetben, ha a károsult balesete előtt valamilyen keresőtevékenységet végzett, amelynek a sérülések következtében nem tud eleget tenni, jogosult a korábbi munkabér és a táppénz közötti különbözet igénylésére, vagy akár a nyugdíjkorhatárig terjedő járadékra, amennyiben a baleseti sérülés maradandó jellegű egészségkárosodást okozott.
Vagyoni károk
Ide tartoznak egyrészt azon károk, melyek a közlekedési balesetek során, „csupán” a gépjárműben, gépjárművön keletkeznek. Ebben az esetben a károkozó gépjármű felelősségbiztosítójának a károsult gépjárműben keletkezett valamennyi kárt (javítási költség, totálkár esetén a káridőponti értéket, értékcsökkenést, stb.) meg kell térítenie. Másfelől a balesetekben – legyen az közlekedési, vagy munkahelyi – egyéb értékeink (például: ruházatunk, ékszereink, mobiltelefonunk) is megrongálódhatnak, illetve számos esetben megsemmisülnek. Amennyiben kárigénye szakszerűen előkészítésre kerül, a károkozó az itt felmerülő valamennyi tételért is felel.
Járadékok
Járadékigény számos jogcímen előterjeszthető, ha a baleseti sérülések miatt bizonyos tekintetben hosszú ideig többletkiadásra kényszerülünk (például: gyógyszerköltségek; kisegítők, ápolók foglalkoztatása, különböző többletköltségek). Abban az esetben is megjelölhető károsulti követelés ebben a formában, ha az Ügyfél olyan jövedelemtől esik el a baleset miatt, amelyre korábbi körülményei alapján okkal számított (például: baleseti munkaképesség-csökkenés okán jövedelempótló járadék, míg tartásra kötelezett hozzátartozó halála esetén tartást-pótló járadék).