top of page
Kérjen tőlünk segítséget

Hamarosan felkeressük!

  • Writer's pictureBaleset.eu csapat

Előre fizet a biztosító? A kárrendezési folyamatot érintő kérdések a veronai buszbaleset kapcsán.

Aligha van olyan ember hazánkban, aki ne hallott volna a veronai buszbalesetként ismertté váló tragikus eseménysorozatról. 2017. január 20. napjának éjjelén számos egyén és család élete változott meg, amikor egy budapesti gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett. Már a történtek másnapján, gyakorlatilag tényként volt kezelhető, hogy a busz utasai és az utasok családja kártérítési igénnyel léphet fel a baleset bekövetkezéséért felelőssé tehető személy/gazdasági társaság felelősségbiztosítójával szemben. Kérdés viszont, hogy a hazai kárrendezési gyakorlat szempontjából teremthet-e precedenst az ügy lebonyolítása.


Nehezíti a baleset felelőseinek megállapítását az is, hogy immáron 3 éve tart a 17 halálos áldozattal járó tragédia kapcsán indult büntetőeljárás, amely során ez idáig csupán elsőfokú bírósági döntés született. Az ügy nyomozási szakaszában a büntetőjogi felelősség számos döntő kérdését felderítették a hatóságok, ennek megfelelően idén júniusban az eljáró olasz bíróság 12 év szabadságvesztésre ítélte a járművet vezető magyar buszsofőrt. Ez az ítélet azonban nem jogerős, valamint az eljárás alá vont olasz mérnökök büntetőpere sem zárult még le, így várhatóan évekbe telhet, amíg kimondják az „utolsó szót” a büntetőjogi felelősség tekintetében.


A hazai biztosítók által erőszeretettel követett kárrendezési gyakorlatnak ez a helyzet sajnálatos módon kedvezőnek mondható. A kár és a személyiségi jogsérelem bekövetkezését kiváltó közlekedési baleset okozói nem kerültek egyértelműen megállapításra, valamint kérdés az is, hogy ha több felelős jöhet szóba, akkor közöttük milyen mértékben oszlik meg a büntetőjogi-, illetve a kártérítési felelősség. Ezen körülmények különösen alkalmasak arra, hogy a biztosító időt nyerjen, illetve késleltesse a kártérítési folyamatot, mondván társaságuk biztosítottjának balesetet kiváltó magatartása tekintetében még nem született egyértelmű bírói döntés.


Ezért is jelentett váratlan fordulatot a 2020 májusában napvilágot látó hír, miszerint a balesetet szenvedő autóbusz üzembentartójának gépjármű-felelősségbiztosítója, a Groupama Biztosító 1,89 milliárd forintot fizetett ki kártérítés és sérelemdíj jogcímén az ügy károsultjainak, illetve a károsulti családoknak (via Index). Ekkor még az elsőfokú ítélet sem született meg a kapcsolódó büntetőeljárásban, valamint a baleset számos körülményének – egyébként napjainkig fennálló – tisztázatlansága is okot adott volna a biztosító kivárására.


Habár vélhetően a büntetőjogi kérdések végleges tisztázódását követően is ki kellett volna nyitnia pénztárcáját az említett biztosító társaságnak, mégsem megszokott a hazai kárügyek lefolyását ismerve az efféle biztosítói magatartás. Mindamellett, hogy az említett ügyben látott eljárás meglátásunk szerint is követendő példa, sajnálatos módon ez önmagában nem feltétlenül jelenti a méltányos biztosítói hozzáállás általánossá válását. A biztosító előzékenységét valószínűleg elősegítette, hogy a veronai buszbaleset nagy közérdeklődésre számot tartó ügyeknek tekinthető, így a komoly társadalmi figyelem miatt a Groupama Biztosítónak is érdeke volt a kárrendezési eljárás hatékonysága, illetve egy méltányos kártérítési ajánlat előterjesztése is. Az sem elhanyagolható szempont emellett, hogy a veronai buszbaleset áldozatait minden bizonnyal képzett jogászi gárda segítette a biztosítóval szembeni igényérvényesítés során.


Továbbra sem vehetjük készpénznek a segítőkész biztosítói magatartást baleseti sérülésünk esetén, sőt, tapasztalatunk szerint sok esetben a biztosító megalapozott igény esetén is helytállási kötelezettségének megkerülésére törekszik. Elengedhetetlen tehát, hogy kárügye a kezdetektől fogva olyan szakértők kezében legyen, akik képesek abból a maximumot kihozni.

Commentaires


bottom of page