A közlekedés során gyakran találkozunk olyan helyzetekkel, amikor hirtelen fékezésre kényszerülünk. Ilyenkor az első gondolatunk gyakran az, hogy reméljük, a mögöttünk haladó jármű időben meg tud állni. De mi történik, ha nem így van? Ki a hibás egy ráfutásos baleset esetén?
A KRESZ 27.§ (1) bekezdése
A KRESZ egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben. A 27.§ (1) bekezdése szerint: "Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni."
Ez azt jelenti, hogy a mögöttünk haladó járműnek mindig elegendő távolságot kell tartania ahhoz, hogy bármilyen váratlan helyzetben, például hirtelen fékezés esetén is meg tudjon állni. Ha ez nem történik meg, és ráfutásos baleset következik be, akkor a mögöttünk haladó jármű vezetője lesz a hibás.
Miért olyan veszélyes az autópályás "vonatozás"?
Az autópályán gyakran látunk olyan járműveket, amelyek túl közel haladnak egymáshoz, szinte "vonatoznak". Ebben az esetben, ha az elöl haladó jármű hirtelen fékez, a mögötte haladóknak nincs elég idejük reagálni, és könnyen balesetet okozhatnak. Ezért is olyan veszélyes az autópályás "vonatozás", és ezért is fontos mindig betartani a megfelelő követési távolságot.
Összegzés
A ráfutásos balesetek elkerülése érdekében mindig tartsunk megfelelő távolságot az előttünk haladó járműtől. Ezzel nem csak saját magunkat, hanem az utasainkat és a többi közlekedőt is megvédhetjük a balesetek és az ebből eredő kellemetlenségek elől. Emellett, ha baleset történik, fontos tisztában lenni azzal, hogy ki a felelős, és milyen jogi következményekkel jár ez.